A hosszú hétvége számomra azért jött jól, hogy pihenjek. Vagyis, hogy felkészüljek a következő hétvégére, ahol nem igazán fog a pihenés dominálni a kirándulás során. Ha érdekel, hogy merre jártam és mi mindent láttam, akkor ez bejegyzés igazán neked szól.
A kaland pénteken délután kezdődött, amikor is elindultunk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, azaz a mindenki által csak Ferihegyinek nevezett reptérre. Izgalmas percek voltak számomra, hiszen ezelőtt még sohasem repültem. Eléggé izgultam, hiszen az újtól valamiért tart az ember. Szerencsére az ablak mellől csodálhattam Európa fényeit.
Na de kanyarodjunk vissza a repüléshez, vagyis a még fel sem szálltunk a Wizzair Londonba tartó gépével. A felszállás tetszett legjobban: hogy a létező összes erő hatott az emberre. Legalább is úgy éreztem, de hogy pontosan milyen erők hatottak az már fizika, de én beauty&lifestyle blogger vagyok és nem fizikus.
Valamikor magyar idő szerint 22 óra után landoltunk a London Luton repülőtéren. A vám-és határellenőrzést követően beléphettünk az országba. Majd a transzfer járattal bevettük a Anglia fővárosát. Éjfél már jócskán elmúlt amikor a szállást elfoglaltuk. Már csak az alvás volt, amire igazán vágyott az ember.
Első igazi napunkon igyekeztünk felfedezi a várost. A kis csapatunk ketté vált, s mindenki a saját érdeklődése szerint indult a felfedező túrára. A párommal külföldön élő ismerősökkel találkoztunk, s együtt ebédeltünk.
Amit ettem, az párolt borsó, vöröslencse, burgonya püré és hagyományos angol kolbászkákból állt.(Megjegyzés: a kolbász alatt, inkább virslire kell gondolni, nem olyan mint a magyar értelembe vett kolbász.) Majd délután mi is a város felfedezésére. Elsőként a Tower hidat és koronaékszerek épületét csodáltuk meg. A Temze folyón pedig egy II. világháborús hadihajó várta látogatóit. Megnéztük a Piccadilly Circus-t és metróztunk még egy kicsit. Majd az Oxfort Street-en egy kis vásárlással zártuk a napot.
A vasárnapi napot hamarabb kezdtük. Az első helyszínünk a Buckingham Palota volt. Láthattam igazi palota őrséget, akik a királyi család nyugalmáért feleltek. Majd belekóstolhattunk az igazi angol hangulatba: egy futóversenyen igazi kórust hallgathattunk, akik igyekeztek a résztvevőket a dalaikkal motiválni és kitartásra biztatni. Majd eljutottam a Victoria Secret-be, ahol beszereztem régóta álmodott parfümömet. Egy álmom valóra vált, és lekerült a bakancslistámról. A jó időben a Hyde parkba is ellátogattunk: és a híres-neves parki mókusokat is megnézhettem. És igen, elmondhatom, hogy ettem a Hyde parkban hot-dog-ot. A nap végén, pedig a Warner Brothers filmstúdió Harry Potter kiállítását néztük meg. Közel 2 órás tour végén már alig vártam, hogy leülhessek egy-kettő percre. A stúdió után már csak a fürdésre és az ágyra tudtam gondolni.
Az utolsó igazi napon sem volt hiány a sétából. Főleg, hogy minden cuccomat vittem magammal. Mondanom se kell, hogy majd leszakadt a hátam. Dehogy merre jártunk az utolsó napon?
Megnéztük a Notting Hill-t, ahol 20 évvel ezelőtt a Sztárom a párom című filmet forgatták. A Portobello Market-ot is meglátogattuk, ahol a hazai termelők áruit lehetett megvásárolni és olykor megcsodálni. Az utolsó állomás pedig Camden Town volt azon belül is a piactere. A szebbnél szebb termékek mellett igazi angol piaci büfékben válogathatott az ember az jobbnál jobb illatú ételek között. Én sült édesburgonyát ettem, végül pedig nem tudtam ellenállni egy szépséges cookie keksznek. Csokisat ettem, de annyira finom volt, hogy szívem szerint az összeset megvettem volna.
Ezután már a transzferrel a repülőtérre igyekeztünk. Mivel volt még egy kis időnk, így a reptéri boltocskákban körülnéztem: beszereztem egy Marie Claire újságot, amihez ajándékba kaptam egy The Body Shop kézkrémet. Az egyik kis kozmetikai boltban pedig egy ugyan ilyen márkájú ajakápolót vásároltam.
Végül pedig becsekkoltunk a Budapestre tartó Wizzair gépre. Majd búcsút intve az Egyesült Királyságnak elindultunk haza, a mi kis otthonunkba. Valamivel hajnali 2 előtt landoltunk a magyarországi reptéren. S elmondhatom, hogy újabb álmom teljesült és egy újabb kis szeletet ismertem meg ebből a hatalmas világból.
